Velence, mely 118 szigetre épült Északkelet-Olaszország partjainál, semelyik más városhoz sem hasonló Európában, sőt a világon. Megjelenésében gyakorlatilag több mint 600 éve változatlan: a víz városa inkább festménynek tűnik, mint modern metropolisznak. Ez az a hely, ahol az egész város önmagában látványosságnak tekinthető. Egy város tele művészettel és építészettel, ahova látogatók milliói jönnek évente, hogy megtapasztalják Velence hangulatát. A lagúnák városa egy olyan utazási célpont, melynek sikerül felülmúlnia minden várakozást, még a fő turistaszezonban is. Összegyűjtöttük azokat a főbb turisztikai látványosságokat - első rész -, melyek különlegessé teszik ennek az olasz városnak a látogatását.

Szent Márk tér

Az egyetlen köztérként Velencében, a Szent Márk tér volt a város fő gyülekező helye évszázadokig. Körbevéve szabadtéri kávézókkal és híres látnivalókkal, beleértve a Szent Márk-bazilikát és a Dózse-palotát, a tér alapvető része egy velencei látogatásnak. A tér trapéz alakú, ami a bazilikáig szélesedik. A nyári tömeg és a téli esőzések ellenére a Szent Márk tér egy emlékezetes velencei élmény az év minden szakában.

Rialtó-híd

A Rialtó-híd egyike a Canale Grande felett húzódó négy hídnak. Közel 300 évig ez volt az egyetlen lehetőség, hogy gyalog átkeljenek a Canale Grandé-n. Az 1591-ben elkészült kéttámaszú kőhidat Antonio da Ponte tervezte, mely végleg helyettesítette az 1524-ben összedőlt fahidat. A híd tervezését elég vakmerőnek ítélték, néhány építész jövőbeli összeomlást jósolt. A híd dacolt a kritikákkal, és Velence egyik építészeti ikonja lett.

Dózse-palota

A Velencei Köztársaság virágzó évei alatt a város bírái vagy dózséi uralkodtak. A palota nemcsak a dózse rezidenciája, hanem hatalmi és adminisztrációs központ is volt. Az épület két fázisban épült. A keleti szárny, amely a Rio de Palazzo felé néz, 1301 és 1340 között épült. A nyugati szárny, ami a Szent Márk térre néz, 110 évvel a másik után, 1450-ben készült el. Azok a látogatók, akik végigjárják a „Titkos útvonalak” túrát, keresztülsétálhatnak a rejtett átjárókon, hogy láthassák a tanács szobáit, a kínzókamrákat és a börtöncellát, ahonnan Giacomo Casanova megszökött 1756-ban.

Canale Grande

Nincs is jobb mód Velence felfedezésének indítására, mint egy gondolázás a Canale Grandé-n. A városból a kocsik ki vannak tiltva, a fő közlekedési eszközök a gondolák, a vízi taxik, és a vaporettók, azaz vízibuszok. A város vízi főútvonala átkígyózik a központon a Szent Márk-bazilikától a Santa Chiara-templomig. Gyönyörű római, gótikus és reneszánsz stílusú építmények övezik. A Canale Grandé-t négy híd szeli át, a leghíresebb a XVI. századi Rialtó-híd. A legalkalmasabb idő a gondolázásra a kora reggel, ilyenkor arany fényben csillog a víz.

Szent Márk-bazilika és a harangtorony

A Szent Márk téren égbe emelkedő közel 100 méter magas harangtorony és a mögötte lévő hatalmas bazilika Velence legnépszerűbb turisztikai látványosságait adják. Mindkettő a IX. századból származik, de alaposan át lettek építve az évszázadok során. A Szent Márk-bazilika a Velencében felhalmozódott hatalmas vagyon reprezentálására szolgál. Megjelenésében egyedülálló módon keveredik a bizánci és a gótikus építészeti stílus. A katedrális falainak és boltozatának nagy részét bonyolult középkori mozaikok borítják. A sír mögött - amiről úgy hiszik, hogy Szent Márk földi maradványait tartalmazza - az oltárkép helyezkedik el, melynek neve Pala d’Oro. Ez egy ékszerekkel díszített aranytábla, amit a bizánci művészet egyik legértékesebb munkájának tartanak. A Campanile a Szent Márk-bazilika harangtornya és Velence egyik leghíresebb nevezetessége. A jelenlegi torony egy XX. századi rekonstrukció, mivel az eredeti 1902-ben összeomlott. Egy lift viszi a látogatókat egyenesen a torony legtetejére, ahonnan lenyűgöző kilátás tárul elénk Velencéről és a lagúnáról.